2016-03-07

Mi az Isten akarata? "Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám." (Márk 3,35) Mi az Isten akarata? Az ember újból és újból felteszi ezt a kérdést. Babonás szokásaink hátterében is az a félelem áll, hogy nem tudjuk pontosan, mit helyes tenni. Ezért le kell kopogni, vagy pontosan meg kell forgatni valamit. Úgy hisszük, egy eleve elrendelt akaratnak így felelünk meg, és nem vétjük el az utat. Mi az Isten akarata? Valóban előre benne van egy könyvben? Valahol titokban...? Megváltoztathatjuk Isten szándékát? Az ember elemi, ősi félelmei vannak ezek mögött a kérdések mögött. Egyedül érezzük magunkat ebben a világban és kiszolgáltatottan. Talán maga az akarat szó az, ami minket meggátol a megértésben. Sokféleképpen elemzik ezt az igét. Nagyon régi, messziről hozott szavunk az akarni szó. Egészen más kép jelenik meg mögötte, mint például a want, angol ige mögött. Ismerjük a wanted feliratokat, amikor valakit köröz a rendőrség. Birtokolni, elkapni, megtartani valamit - ez sejlik a szó mögött. Mi, amikor akarunk valamit, inkább egy akadályt akarunk leküzdeni. Valahogy mögé halljuk az ütközetet, az akaratok összecsattanását. Nehéz elképzelnünk egy olyan akaratot, amelyik nem jelent senki számára akadályt. Ezért talán Isten akaratának kifejezésére kicsit jobb az Isten szándéka kifejezés. Isten akaratát tenni olyan, mint egy család tagjának lenni. Az ember tudja, hogy odatartozik, tudja, hogy jó helyen van. A családban normális körülmények között nem írásos szerződéseket kötnek, hanem szinte ösztönösen élik meg a döntéseket, az élet kiosztja a szerepeket. Isten akarata sem egy erőltetett, akadályoknak nekiveselkedő akarat. Még akkor sem az, ha előfordul a családokban is az ütközés. Nyilvánvalóan nem könnyű egyeztetni a dolgokat úgy, hogy mindenkinek egyformán jó legyen. Egyszer a gyerekeknek kedvezünk, egyszer magunknak. És ha az ember ügyesen vigyáz az egyensúlyra, és képes elfogadással élni, akkor jól érzi magát. Isten akarata nem olyan, mint egy törvénykönyv, hanem mint egy családi megbeszélés. Ezért lehetséges az, hogy bár Jónás megkapja az üzenetet, még negyven nap, és elpusztul Ninive, de aztán mégsem pusztította el Isten a várost. A családi megbeszélés rendjében megtörténhet az, ami a törvény szigorában nem lehetséges. Ezért, ha Isten akaratát keressük, ha nem akarjuk elvéteni az utat, akkor azt a kérdést kell először feltennünk magunknak, hogy szeretnénk-e ebbe a családba tartozni? Szeretjük-e Istent? El tudunk-e csodálkozni rajta? Akarunk-e sok időt vele együtt tölteni úgy, ahogyan egy jó családban az ember szeret egyszerűen jelen lenni. Mert ez a közös jelenlét az ő megvalósult akarata. A Miatyánkban kérjük: "legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is." Ez azt jelenti, hogy a Mennyben megvalósul Isten akarata. Nem azért, mert lépésről lépésre az történik, amit Isten egy trónon kigondol, hanem azért mert ott folyamatos családi ünnep van. Isten együtt van szeretetben azokkal, akik hozzá tartoznak. Óriási szabadságot ad, ha így tudjuk látni Isten akaratát. Nem kell lebénulnunk a döntések előtt, nem kell azt hinnünk, hogy a mi kitalálásunkon múlik, hogy jó vagy rossz lesz az életünk. Ha Isten szeretetébe helyezkedem el, akkor túlságosan nagy baj nem lehet. Dietrich Bonhoeffer ezzel a lélekkel tudta leírni a náci lágerben: "Köröttem jó erők hűsége, csendje oltalmaz s nyújt vigasztalást. Veletek élek, ha a napok rendje új esztendőben int majd indulást. A múlt még egyre gyötri szíveinket s mit gonosz napok terhe ránk rakott. Uram, te adjad riadt lelkeinknek az üdvöt, melyre kezed alkotott. S ha a keserű pohárt szánod nékünk sok szenvedéssel csordultig tele, hálával vesszük s nem remeg a szívünk, jó s kedves kezed közelít vele. S ha mégis úgy adod, hogy szép világunk gyémánt napján áradjon örömünk, el nem feledjük, merre vitt parancsod, csak a Tiéd lesz akkor életünk..." (Fekete Ágnes) A nap gondolata: Azért hiszem az örök életet, mert nem tudom nem hinni. Egyszerűen nem hiszek a hitetlenek hitetlenségében. Tudniillik az ilyen nagy, végső alapgondolatokra, általában a nagy alapigazságokra, amelyek a kozmosz, a világmindenség tengelyébe be vannak építve, mi csak rátalálni tudunk, de kitalálni azokat nem tudjuk... A kinin már régen benne volt a kininfában, amikor rájöttek a gyógyhatására... (Gyökössy Endre)